nem kell kórházba
menni
aggódsz hogy
miért gondolok erre
kartonlapokat raksz
a függöny mögé
gondosan
leragasztod
minden oldalon
bezárt a szobába
várnom kell
amíg jön hozzánk
valaki
nem veszel komolyan
amikor azt mondom
így is könnyen
le tudom szedni
letépni a függönyt
felgyújtani a
kartont
majd megfejelni az
ablakot
a te döntésed volt
hogy nem hagytad
nem jött végül
senki
én megfejeltem az
ablakot
belemarkoltam a
szilánkokba
amik ott maradtak a
kereten rád néztem
mélyen a szemedbe
és nem
nem ugrottam ki
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése